Chapter 5.

Harry

Beszálltunk a kocsiba,láttam,hogy Hayden nincs valami jól és elájult. Ijedtemben nem tudtam,hogy mit csináljak,gyorsan kellett cselekednem. Átraktam az anyós ülésre és a kórházba vittem. Nagyon gyorsan mentem,nem érdekelt,hogy megbűntetnek,csak ne legyen semmi baja annak a lánynak,akit szeretek. Odaértünk,ölbe kaptam és amilyen gyorsan csak tudtam bevittem. A nővérek egyből szaladtak oda hozzám,kérdezték,hogy mi történt,de én csak annyit tudtam mondani,hogy elájult. Hívtak egy orvost,aki megvizsgálta,de nem talált semmi komolyabb bajt. Egy idő után már ébredezni kezdett,aminek nagyon örültem,de még mindig nem tudtam,hogy miért ájult el.

- Kisasszony,mennyit evett ma? - kérdezte az orvos. Erre még nem gondoltam,de nem is vagyok orvos.

- Hát..öhm..egy szelet müzlit. - szemeit a földre szegezte.

- Ha rendesen eszik,akkor nem lesz belőle baj. Most pedig elmehetnek és te pedig egyél valamit,ha nem akarsz még egyszer így járni. - mutatott Hayden-re.

- Rendben. Köszönöm. - arca már nem volt annyira fehér. - Viszlát. - köszöntünk el.

Hayden

Megnyugodtam,hogy nincs komolyabb bajom. Biztos csak a sok stressz miatt meg tényleg nem ettem valami sokat. Kisétáltunk a kórházból és haza vitt Harry,de az már kérdéses,hogy ő hogy fog haza jutni. Az eső még mindig esett,szerintem majd felhívja az anyukáját és eljön érte. Nemsokára haza is értünk,anya aggódva rohant ki a konyhából.

- Kicsim,jól vagy? Mi történt? Talita csak annyit mondott,hogy elájultál.

- Igen,de már jobban vagyok. Csinálnál nekem egy szendvicset. Nem is mondtam mennyi minden történt ma.

- Azt hiszem én megyek haza,anya már itt van értem. Holnap hívlak. - mondta Harry és egy puszit nyomott az arcomra,majd távozott.

Elköszöntünk mindannyian Harrytől. Nem tudtam,hogy elmondjam-e mi történt ma Harry és köztem. Igazából még én se vagyok mindenbe biztos,így hát csak a forgatást mondom el.

- Na mesélj már! - imádom mikor így izgul. Közben készítette nekem a vacsorát.

- Tehát,tudod ma volt az utolsó meghallgatás és enyém lett a főszerep,de van egy pici bökkenő. Elvileg 2 nap múlva indulunk is Amerikába. Holnap még fel kell hívom a Victoria-t.

- Úgy örülök,hogy végre teljesül az álmod. Iszonyatosan fogsz nekünk hiányozni,de majd sokszor meglátogatunk. És mennyi ideig lennél távol?

- Körübelül 6 hónap,ami rengeteg idő, de remelem meg lesz a gyümölcse. - elém rakta a tányért rajta a szendvics utána szorosan megölelt és felment a hálószobájába.

Miután mehettem a vacsorát felmentés a szobám,ahol Talita már pizsamába volt és készült lefeküdni. Elakartam neki mesélni mindent,de előtte elmentem zuhanyozni. Most nem fogom részletezni. Mire visszatértem drága testvérem mar rég elaludt. Így tettem én is. Hamar átléptem az álmok kapuját.

~*~

Elérkezett ez a nap is. Tegnap beszéltem Harryvel,mindig írunk egymásnak és hívjuk is egymást. Megígérte,hogy ki jön a reptérre,aminek nagyon örültem.
Már itt állok a reptéren és várom Harry-t,addig a családom intézik a csomagjaimat,ami nem kevés. Pár perc múlva megpillantottam Harryt,de nem egyedül volt. Mellettevolt egy hosszú,szőke hajú és kékszemű lány és egymás kezét fogták. Legbelül teljesen összetörtek,kívül próbáltam erős maradni. Jön felém nagy mosollyal oldalán azzal a lánnyal,akit soha életembe nem láttam. Egész végig becsapott. Köszönöm istenem,hogy most kell elutaznom.

- Szia Hayden! - még puszit adott volna,de én nem hagytam. Mégis mit képzel magáról?

- Megmagyaráznád mégis ki ez csaj? Tudtommal én vagyok a barátnőd,vagyis csak voltam.

- Ő Rachael a másik barátnőm. Kell valaki ha te elmész. - na jó ennyig elég volt. Én nem így ismertem meg őt.

- Mekkora egy szemét vagy! Soha többet nem akarlak látni. Itt végeztem veled.

- Oké, van ez így. Rachael sokkal jobb nálad. - nem ismertem rá.

Tovább nem akartam hallani,könnyen potyogni kezdtek. Anyáékhoz rohantam,ők semmit nem kérdeztek,aminek nagyon örültem. Van egy olyan érzésem,hogy az egész repülőtér hallott mindent és holnap már minden újság,tv ezzel lesz tele. Egy pillanatra eltudtam felejteni az egészet,mert megszólalt a hangos bemondó,hogy a Los Angelesbe készülő gép hamarosan felszáll. Mely búcsút vettem családomtól,Harryt pedig 6 hónapra biztos,hogy itt hagytam aztán ki tudja mit hoz a sors.

Chapter 4.

És az eső esni kezdett. Már azt hittétek,hogy a fotósok? Nem,na de nehogy már erről beszéljek,miközben karjai közt vagy annak a fiúnak,akit mindig is szerettem. Hiába volt barátom,sose szerettem úgy,mint Harry-t.

- Hayden,ne gondolj a jövőre,inkább élvezzük a jelent. Egyébként mi is Amerikába fogunk utazni,1 hónap múlva.

- Harry,de én nem 1 hónap múlva megyek. 2-3 napon belül fogjuk megbeszélni a részleteket,és utána utazok. Nagyon hiányoznál. Meg ha meglátnának minket,akkor szerintem az olvasnám az interneten,hogy "Harry Styles és Hayden Turner csak azért vannak együtt,hogy a lány híresebb legyen" vagy valami ilyesmi. - kezdtem már ideges lenni.

- De engem ez nem érdekel,mert Szeretlek és nem akarlak még egyszer elveszíteni. Lásd Liam-et és Danielle-t róluk se írnak olyat,amit az előbb említettél. - már nem is figyeltem az utolsó mondatára,mert csak az járt a fejembe,amit előtte mondott,szeretlek.

- Lehet,hogy igazad van,de én nem Danielle vagyok és nem is járok Liam-mel.

- Könyörgöm,értsd már meg,hogy nem érdekelnek a pletykák.

- A rajongóid igen és ők nem igazán.. - megcsörrent a telefonom, és a jövendőbeli főnököm hívott.
5 percig telefonáltam,Harry még mindig ott állt és engem nézett,ahogy komoly arccal figyelem a földet.

- A főnököm hívott,miszerint még ma be kell mennem,mert hamarabb kell elkezdeni a forgatást. - majdnem elsírtam magam,de erős vagyok.

- Elkísérlek,kérlek.

- Hát jól van. - elindultunk lefelé a kocsimhoz,mivel ő gyalog jött,és már az eső is el állt. - Amit az előbb mondani akartam mielőtt megszólalt a telefonom. Tehát, a rajongóid nem hiszem,hogy szeretnék,hogy barátnőd legyen. - beültünk a kocsiba és a stúdióba mentünk.

- De engem nem ők irányítanak.

- Igen,de miattuk jutottál el idáig. - beállt egy kínos csend,amit már untam és megszólaltam. - Nos,akkor mi legyen?

- Te mit szeretnél? Mert én már mindent elmondtam,szerintem.

- Én...én szeretlek. Túlságosan is nagyon,hogy itt hagyjalak és azon kelljen aggódnom,hogy mikor csalsz meg. Ismerlek már,ezt ne vedd sértésnek.

- Igen,én meg túlságosan is szeretlek,és nem akarlak elveszíteni.

- Döntöttem,akkor próbáljuk meg és lesz,ami lesz. Ha esetleg külön vállnak útjaink szeretném,utána is barátok maradnánk.

- Részemről soha nem lesz vége. - ezzel megcsókolt.

Megérkeztünk a stúdióhoz,meg is lepődtem,hogy nem jöttek a fotósok,de örültem neki. Már a hallban megpillantott minket Victoria és rohant is hozzánk.

- Sziasztok. Hayden nem említetted,hogy ismered Harry Styles-t.

- De,csak a nevét nem mondtam meg. Most inkább beszéljünk a filmről.

- 2 nap múlva lenne a forgatás Los Anglesben és New Yorkban. A színészeket majd csak ott árulom el. Lenne még egy dolog. - elhallgatott és furcsa pillantást vetett Harry-re. Valamiről lemaradtam? Ha most nem tudok róla,akkor később se fogják elárulni.

- Tehát 2 nap, kevés idő. És mennyi időről lenne szó?

- Maximum 6 hónap. Természetesen ez idő alatt bárki meglátogathat téged. Na de most menjetek és töltsd a családoddal és a barátaiddal a maradék időt. Holnap hívlak még.

- Rendben,Szia.

- Sziasztok.

Harry ujjait összekulcsolta az enyémekkel. Nagyon furcsa érzés volt,de tetszett.

- Megmondtam. Annyira fogsz hiányozni. - pár könnycsepp lecseppent,ezt észre is vette.

- Jaj te majom,ne sírj. - majom? Ezen felnevettem.

- Jó,figyelj menjünk el hozzánk. Anyuék már rég láttak.

Ismét kocsiba szálltunk,de elindulni már nem tudtunk mert hirtelen rosszul lettem.

Chapter 3.

Hayden

Reggel az ébresztő órám csörgésére ébredtem. Itt a nagy nap. Ma kiderül minden,nagyon izgatott vagyok és meg is nyugodtam Harry miatt. A válogatás után felhívom és beszélek vele. Gyorsan ki keltem az ágyból,és a fürdőszobába mentem. Megmosakodtam,hosszú hajamat kifésültem. Szerencsére nem kellett kivasalnom a hajam sose,mert mindig egyenes,ezzel nyertem egy kis plusz időt. Oda szögdeltem a gardróbomhoz, és megkerestem a kedvenc ruha darabomat.

Felvettem, teljesen elégedett voltam magammal. Rápillantottam az órára,ami 8 órát mutatott. Össze kell kapnom magam,ha odaakarok érni 9-re,mert innen kb. fél órára van a stúdió. Sietősre vettem a tempót,és visszamentem a fürdőbe. Natur sminket kentem magamra, amit 15 perc alatt elkésztettem. Felkaptam a táskámat, telefonomat és a kocsi kulcsot. Az ajtót bezártam,biztonság kedvéért. Talita még mélyen aludt,így inkább nem is keltettem fel. Nem a világ vége,ha nem jön el,de azért örültem volna. Beszálltam a kocsiba,a motort beindítottam, és a stúdióba mentem. Ahogy közeledtem a helyszín felé egyre jobban izgultam,pedig nem vagyok azaz izgulós fajta. Kevesebb,mint fél óra alatt odaértem,és már csak a parkolás maradt hátra,feltéve,ha találok helyet. Á,itt egy hely. Leparkoltam,motort leállítottam és kiszálltam. Kattant a zár, és a bejárathoz sétáltam. Amint beértem már nem volt az a nagy tömeg,mint legelőször. Most úgy 10-en,ha voltunk. Nagyon lassan telt az idő,de végül behívtak engem.

- Jónapot kívánok! - köszöntem.

- Magának is, Hayden! Örülünk,hogy eltudott jönni. Ma már csak egy ilyen elbeszélgetés lesz. - kifújtam a levegőt,éreztem,hogy ez könnyen fog menni. 

- Rendben. - mosolyogtam.

- Miért szeretnél a filmunkben szerepelni? - ez nagyon könnyű.

- Kiskorom óta szeretnék színésznő lenni,de nem akartam a suliból sokat hiányozni,és magántanuló se szerettem volna lenni. Így hát,most hogy már végeztem,eljött azaz idő,hogy megmutassam a tehetségemet. Általános iskolában 8 évig jártam színjátszóra és imádtam. Rengeteg fellépésre mentem,és a tanárom szerint én voltam a legjobb. Elmondtam neki,hogy jelentkeztem egy válogatásra,és nagyon örült neki. Minden álmom az,hogy megkaphassam ezt a szerepet.

- Szerintem nagyon jól döntöttél. Utolsó kérdésünk,hogy mesélnél egy kicsit az életedről? Több kérdésünk utána nem lesz. - itt kicsit elgondolkoztam,hogy meséljek Harry-ről,de végül úgy döntöttem,hogy a vezetéknevét nem mondom meg. Csak nem  kérdezi meg.

- Elmondhatom,hogy szerintem nekem van a legjobb családom a világon. A szüleim még mindig annyira szeretik egymást,mint ahogy régen. Van egy ikertestvérem,akivel mindent megbeszélhetek és soha nem veszekedtünk még,max egy babán. Anyáék a születésem előtt  arról tudtak,hogy csak én létezem,de később kiderült,hogy nem csak egyedül vagyok. Aztán egyre nagyobbak lettünk,és elérkezett az első óvodai napunk. Akkor megismerkedtem egy kisfiúval,aki sírt,mert nagyon hiányzott neki az anyukája. Legjobb barátok lettünk, együtt jártunk általános iskolába,de utána elváltak útjaink,keveset beszéltünk,nem találkoztunk és később megtudtam,hogy Londonba költözött,majd újra felbukkant az éltemben. - egy könnycsepp folyt le az arcomon.

- Azt hiszem ennyi elég lesz. Ez nagyon aranyos,bár a végét nagyon sajnálom. Kérlek kint foglalj helyet a többiekkel együtt,és várjátok meg az eredményeket.

- Köszönöm,és izgatottan várom. - felálltam a székemből,és kint ismét helyet foglaltam.

Mindenki az ujjait tördelte,valaki sírt is. Megértem,hisz ez nagy lehetőség egy új életre. Már nagyon türelmetlen voltam. Több órás várakozás után ki jött az a kedves hölgy,aki meghallgatott.

- Nagyon nehéz döntésünk volt,de először szeretném elmondani a forgatás helyszínét. Amerika, a színészeket,akivel a "nyertes" együtt fog dolgozni,azt később elárulom. Sajnos mindenkié nem lehet a főszerep,de mivel idáig eljutottatok kaptok kisebb szerepeket jutalomként. Nos, közös beleeggyezés alapján... - direkt szivatott minket. - Hayden Turner-é lesz a főszerep,gratulálunk. 

- Úristen,nagyon,nagyon szépen köszönöm. - gratulált nekem mindenki,nem bírtam tovább és sírni kezdtem.

- Egy kis figyelmet szeretnék még. További információk miatt értesíteni fogunk titeket. További szép napot! - elköszöntünk.

Kijárat felé mentem,mikor eszembe jutott,hogy beszélnem kéne Harry-vel. Kikerestem a névjegyzékből és tárcsáztam. Hosszú csörgés után végre felvette.

- Ö.. Szia. - szólt bele,hangja elég fura volt.

- Szia. Azért hívtalak,mert beszélnünk kell. 

- Most lesz egy nterjúnk itt Holmes Chapelbe,de utána találkozhatunk. Nálatok jó lesz?

- Nem,inkább valami nyugodt helyen. Amúgy se vagyok otthon.

- Akkor hol? Mondjuk a ház tetőn,ahol régen mindig ott lógtunk? - hallottam,hogy elmosolyodott.

- Remek,akkor ott találkozunk, egy óra múlva végeztek?

- Valahogy úgy,na most le kell tennem, Szia. - nem tudtam elköszönni tőle,mert olyan gyorsan letette.

Szép lassan,boldogan mentem a kocsimhoz. Nagyon boldog voltam,hogy én kaptam meg a szerepet,de fáj,hogy majd itt kell hagynom a családomat egy időre,de remélem meglátogatnak majd. A házhoz mentem,előtte beugrottam a Starbuckba és vettem egy finom Caramel Macchiato-t. Nem akartam úgy elindulni,hogy kiboruljon a kocsiba,tehát ott megittam. Odaértem a házhoz és hirtelen eszembe jutottak a régi emlékek. Mennyire szerettem azt az időt. Akkor tényleg tökéletes volt minden. Már lassan több,mint egy órája fent voltam a ház tetőn,de Harry még sehol. Azon gondolkoztam,hogy inkább elmegyek és hagyom az egészet,de akkor toppant be ő, levegő után kapkodva.

- Ne haragudj,hogy késtem de.. - nem hagytam hogy befejezze.

- Nem kell magarázkodni,meg értem. Az a lényeg,hogy most itt vagy. - essünk túl rajta. - Harry,nagyon sajnálom,ami tegnap történt. Talita jól kiosztotta a fejemet,de teljes mértékben igaza van. Szeretlek,eddig magamnak se mertem bevallani,mikor újból éreztem a csókodat teljesen másképp gondolkoztam a helyzetünkről,mint 6 évvel ezelőtt. Szeretlek,szeretlek. 

- Tudtam.Szinte biztos voltam benne. De akkor miért mondtad azokat a dolgokat?

- Mert nem akartam,hogy az újságíró rólunk írjanak. Fenyegető üzeneteket se akarok a rajongóidtól és még sorolhatnám. Van még valami,amit el kell mondanom. 2 hónappal ezelőtt jelentkeztem egy film válogatásra és ma mondták meg kié a főszerep. Én kaptam meg,ezzel semmi baj nincs,de a filmet Amerikába forgatják majd. És nekem nagyon rossz lenne itt hagyni téged,mert... 

- Ne folytasd,csak csókolj meg! -mondta

Lassan közeledtem felé,de nem bírta kivárni és ajkait mohón az enyémekre nyomta. Ez volt életem legjobb perce. Hirtelen villanásokra lettem figyelmes és .......